Valljuk be, mindannyian szeretjük a nemzeti és nemzetközi ünnepeket, hiszen ilyenkor jó eséllyel hozzájuthatunk egy kis szabadnaphoz munkás hétköznapjainkban.
Év elején már jó előre nézegetjük a naptárt, hogy mikorra esik március 15.-e vagy október 23.-a.
Meg aztán ott vannak a többnapos ünnepek, ezeket még jobban lehet várni, és tervezgetni, hogyan tölthetnénk tartalmasan.
A húsvét például egy ilyen, többnapos ünnep, hiszen mindenképpen van egy nagypéntek és egy húsvét hétfő, amikor nem kell dolgoznunk.
Azt tehát mindig tudhatjuk, hogy ez bizony négy napos hétvégét ígér. Ám, hogy melyik lesz az a hétvége pontosan, minden évben eltér.
A húsvét ugyanis egy úgynevezett mozgóünnep. Ez azt jelenti, hogy nem a dátum, hanem külső tényezők határozzák meg, hogy mikorra esik.
De mik ezek a tényezők, és hogyan számítják ki minden évben a pontos dátumot?
A húsvét időpontja – a húsvét számítás
A húsvét pontos napja akár 35 különböző napra eshet évente, valamikor március 22. és április 25. között.
De lássuk, min alapszik a húsvét dátumának kiszámítása. Az első
niceai zsinaton, 325-ben azt a határozatot hozták, hogy a keresztény húsvét legyen mindig egyazon vasárnapon.
De hogy konkrétan melyiken is?
A számítás a Nap és a Hold mozgásán alapszik.
Csillagászatilag meghatározva tehát a keresztény húsvét a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.
A húsvét időpontja – más a keleti és más a nyugati keresztény világban.
Ez első olvasatra igazán egyszerűnek tűnik, ám valójában korántsem az.
Nem mindegy ugyanis, hogy mit tekintünk „tavaszi napéjegyenlőségnek” illetve azt követő „teliholdnak”.
Emiatt lehetséges tehát az, hogy a húsvét ünnepének napja a keresztény világban még nem egységes.
Tudniillik a kiszámítás módja eltér a nyugati és a keleti (ortodox) keresztény egyházban.
A nyugati kereszténység ugyanis a ma általánosan használt Gergely-naptárt veszi hozzá alapul, mely szerint az időszámítás Jézus születésének napjától indul.
A húsvét dátumának pontos meghatározását 1582-ben, a Gergely-naptár reformjának kanonizálása során rögzítették, és használják ma is.
A keleti egyházrészek ellenben egy korábbi, VI. századi rendszer szerint számolják ki a húsvét napját.
Ez tulajdonképpen hasonlít ahhoz, amit mi alkalmazunk, a különbség mindössze az, hogy nem veszik számításba a naptárkorrekciót.
Ez azt jelenti, hogy bár a Föld átlagosan 365 nap alatt éri körbe a Napot, valójában van némi eltérés. Ez körülbelül évente negyed nap, amit a négy évenkénti szökőnapok
beiktatásával egyenlítettek ki.
Ez az oka annak, hogy a keleti és nyugati egyházak húsvéti időpontjai között több nap, akár egy hét eltérés lehet.
