A szelén szervezetünk megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, ugyanakkor a szelénhiány egy olyan probléma, amely régiónkat kiemelten érinti.
Egyrészt alapvető élelmiszereink is kevesebbet tartalmaznak ebből a nyomelemből, a termőföld alacsony szeléntartalma miatt, másrészt a szelénben gazdag forrásokból (hal, kagyló, szív, máj…) sem fogyasztunk eleget.
A szelénnek legfontosabb szerepe az antioxidáns tulajdonságából következik, amelynek köszönhetően képes az oxidatív stressz mérséklésére. Az antioxidáns védelemmel kapcsolatos a szelén immunrendszert erősítő tulajdonsága, illetve számos, a kórokozók elleni védekezéshez szükséges folyamat intenzívebben zajlik szelén jelenlétében.
A szelén alapvető fontosságú a pajzsmirigyhormonok működéséhez, azok átalakulásához, sőt több tanulmány szerint segítséget nyújthat a pajzsmirigybetegségek kezelésében is.
Az autoimmun betegségekben, pajzsmirigygyulladásokban mérsékelheti a gyulladás mértékét, javíthatja az életminőséget, de akár várandóság során / után jelentkező pajzsmirigy-alulműködés kezelésében / megelőzésében is segíthet.
Egyes adatok arra utalnak, hogy férfiaknál a szelénhiány a spermiumok képződésének és érésének zavarához vezet, nők esetében terméketlenséget, meddőséget eredményezhet. Az alacsony szelénszint a teherbeesési esélyeket is ronthatja .
A várandóság alatti rossz szelén ellátottság kis születési súlyhoz vezet. Csecsemő- és kisgyermekkorban az elégtelen szelénellátás egyes adatok szerint növeli a hirtelen csecsemőhalál kockázatát. A gyermekek csökkent szelénbevitele növekedési elmaradást okoz.
A szelénnek az élettani szükségletet kevéssel meghaladó mennyisége bizonyítottan segít csökkenteni a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a túlzott szelénbevitel növeli ugyanezt a kockázatot!
Számos daganattípus esetében igazolták, hogy a szelén gátolja a kialakulást, illetve az egészséges sejtek számára védekező eszközt jelent. A szelénnel kapcsolódott glutationt a daganatsejtek nem képesek felvenni, ezáltal gyengül az oxidációval (vagyis a károsító kémiai stresszel) szembeni védekezőképességük.
Korábbi tapasztalatok szerint a szelén optimálisnál alacsonyabb bevitele fokozza a máj-, az epehólyag- és az epevezeték -daganat előfordulását, egy újabb kutatás szerint pedig a korai stádiumú méhnyakrák-elváltozásokra is jótékonyan hathat a szelénpótlás.
Nemcsak a pajzsmirigyben, de a szívben is központi, antioxidáns szerepet töltenek be a szeléntartalmú fehérjék. A szelénszint és a szívkoszorúérbetegségek kockázata összefügg:
magas szelénszint mellett alacsonyabb a szívproblémák előfordulásának veszélye.
Szelénben gazdag táplálékok:
a hús, a hal, a tej, a tojás és a hüvelyesek – vagyis azon táplálékok, amelyek magas fehérjetartalmúak.
Szelénhiány is állhat a háttérben néhány hematológiai megbetegedés esetén (vérszegénység, sarlósejtes vérszegénység), illetve az általános fáradtság panasza mögött.
A szelénnek szerepe van a pajzsmirigy működésében is, így a szelénhiány pajzsmirigy-alulműködés formájában, sokaknál csupán fáradékonyságként is jelentkezhet.
Egyes kutatások szerint a szelénhiány növeli a Coxsackie vírusok betegséget okozó hatását, így végső soron szelénhiány miatt alakulhat ki szívizombántalom, amely az említett vírusfertőzés szövődménye lehet.
A neurológiai zavarok közül az alapvetően oxidatív anyagcsere zavarainak következtében létrejövő kórképek egyes eseteiben is a szelénhiány igazolódhat (Alzheimer-kór, Parkinson-kór).
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek nem direkt hatások, és szelénpótlással az említett betegségek nem gyógyíthatók.
