đ«â€ïžEzt mi sem bizonyĂtja jobban, đ mint hogy ma van / jĂșlius 7.-Ă©n / a CsokolĂĄdĂ© egyik vilĂĄgnapja.
đ«â€ïžAz elsĆ csokinapot / jĂșlius 11-i ĂĄllĂtĂłlag / FranciaorszĂĄgban, 1995-ben tartottĂĄk elĆször, mĂĄsok Ășgy tudjĂĄk, hogy a jeles nap jĂșlius 7-Ă©re esik csokolĂĄdĂ© vilĂĄgnap.
đ«â€ïžA csokolĂĄdĂ© egy kakaĂłbabbĂłl kĂ©szĂtett Ă©dessĂ©g, amit a leggyakrabban vĂ©kony tĂĄblĂĄkban, bonbonkĂ©nt vagy italkĂ©nt ĂĄrusĂtanak.
đ«â€ïžA szĂł â a csokolĂĄdĂ© 16. szĂĄzad Ăłta hasznĂĄlt navati indiĂĄn nevĂ©hez,
a xocolÄtlhoz[1] (ejtsd: sokolĂĄtl) â hasonlĂł hangzĂĄsĂș nĂ©vkĂ©nt kerĂŒlt ĂĄt a vilĂĄg legtöbb nyelvĂ©be, Ăgy a magyarba is.
đ«â€ïžAmerikĂĄban az aztĂ©kok mĂĄr jĂłval az eurĂłpai hĂłdĂtĂłk elĆtt is ittak csokolĂĄdĂ©t.
1519-ben, amikor a spanyolok a mai MexikĂł terĂŒletĂ©re Ă©rkeztek, Montezuma xocolÄtllal kĂnĂĄlta CortĂ©st.
đ«â€ïžA majĂĄk birodalmĂĄban is ismert Ă©s fontos volt: a kakaĂłbabot mĂĄs dĂ©l-amerikai kultĂșrĂĄkhoz hasonlĂłan fizetĆeszközkĂ©nt (is) hasznĂĄltĂĄk.
đ«â€ïžMaga a kakaĂł neve is utal a kereskedelemre; a âcacauâ eredetileg egy ige, jelentĂ©se: venni, cserĂ©lni, vĂĄsĂĄrolni.
đ«â€ïžA kakaĂłbabot megpörköltĂ©k, ledarĂĄltĂĄk, vĂzzel habosra rĂĄztĂĄk (nagy zsĂrtartalma miatt nehezen oldĂłdott), majd megittĂĄk a keserƱ italt, melynek eredeti neve xocolÄtl.
đ«â€ïžAmikor a majĂĄkat legyĆztĂ©k az aztĂ©kok, a hadisarcot kakaĂłbabban kellett kifizetniĂŒk.
đ«â€ïžAz aztĂ©kok mĂĄr ĂzesĂtettĂ©k a keserƱ italt fahĂ©jjal, ĂĄnizzsal, vanĂliĂĄval, kukoricaliszttel, Ă©s a legfontosabb, hogy elkĂ©szĂtĂ©se sorĂĄn erjesztettĂ©k is.
đ«â€ïžEnnek köszönhetĆen sokkal lĂĄgyabb ĂĄllagot Ă©s kevĂ©sbĂ© keserƱ Ăzt Ă©rtek el.
đ«â€ïžLegendĂĄjuk alapjĂĄn a Tollas KĂgyĂłistentĆl, KetzalkĂłatl-tĂłl kaptĂĄk az istenek italĂĄt Ă©s eledelĂ©t, a csokolĂĄdĂ©t Ă©s a kukoricalisztet.
đ«â€ïžA Tollas KĂgyĂł elhagyta Ćket, de meghagyta, hogy visszatĂ©r.
đ«â€ïžEzĂ©rt amikor a szakĂĄllas CortĂ©s partra szĂĄllt, Ćt hittĂ©k a visszatĂ©rĆ Tollas KĂgyĂłnak.
đ«â€ïžUralkodĂłjukhoz, MontezumĂĄhoz vezettĂ©k, aki dĂszes aranykehelyben felszolgĂĄltatta neki az isteni italt.
đ«â€ïžEgy forrĂĄs szerint az ĆslakĂłkat sajĂĄt italuk segĂtsĂ©gĂ©vel gyĆzte le:
âEgyetlen pohĂĄrnyi belĆle egy egĂ©sz napra felfrissĂti a katonĂĄtâ â Ărta ĂĄllĂtĂłlag CortĂ©s.
đ«â€ïžA spanyol konkvisztĂĄdor magĂĄval vitte hazĂĄjĂĄba a kakaĂłt is, amely csak a 17. szĂĄzadban terjedt el EurĂłpa egyĂ©b rĂ©szein.
đ«â€ïžEleinte maguk a spanyolok se ittĂĄk szĂvesen, mert tĂșl keserƱnek talĂĄltĂĄk.
đ«â€ïžElĆször mexikĂłi spanyol apĂĄcĂĄk kezdtĂ©k el ĂzesĂteni szerecsendiĂłval, fahĂ©jjal Ă©s cukorral.
đ«â€ïžAusztriai Anna kirĂĄlynĂ©, XIII. Lajos francia kirĂĄly felesĂ©gekĂ©nt hozta ĂĄt a csokolĂĄdĂ©t SpanyolorszĂĄgbĂłl FranciaorszĂĄgba.
đ«â€ïž1569-ben V. Piusz pĂĄpa a xocolÄtlt olyan kellemetlennek talĂĄlta, hogy az ital fogyasztĂĄsĂĄt nem tekintette a böjt megszegĂ©sĂ©nek.
đ«â€ïžA forrĂł csokolĂĄdĂ©t az 1600-as Ă©vekben kezdtĂ©k inni EurĂłpĂĄban,
II. KĂĄroly uralkodĂĄsa idejĂ©n (1660â85) vĂĄlt divatos itallĂĄ AngliĂĄban.
đ«â€ïžAz elsĆ, csokolĂĄdĂ©t is kĂnĂĄlĂł londoni vendĂ©glĆ, a đ«â€ïž House, 1657-ben nyĂlt meg.
đ«â€ïžA spanyolok a dĂ©l-amerikai nĂ©pektĆl eltĂ©rĆen a kakaĂłt forrĂł vĂzzel öntöttĂ©k fel
és habbå vert tojåsfehérjét kevertek hozzå.
đ«â€ïžElĆször a mexikĂłi spanyol apĂĄcĂĄk kezdtĂ©k koronggĂĄ Ă©s tĂĄblĂĄvĂĄ formĂĄlni, mert Ăgy jobban kezelhetĆ, tĂĄrolhatĂł Ă©s könnyebben adagolhatĂł.
đ«â€ïžA szerzetesek mind jobb Ă©s jobb csokolĂĄdĂ©recepteket kĂsĂ©rleteztek ki.
đ«â€ïžA mexikĂłi csokolĂĄdĂ©kĂ©szĂtĂ©s mƱvelete igazĂĄn sok tĂŒrelmet Ă©s kitartĂĄst igĂ©nyel, mert a szilĂĄrd, szĂĄraz kakaĂłbabot addig kell zĂșzni, amĂg ki nem vĂĄlik belĆle annyi zsiradĂ©k, hogy a porbĂłl massza kĂ©pzĆdhessen.
đ«â€ïžA hagyomĂĄnyos elĆĂĄllĂtĂĄs sorĂĄn 1 kilogramm kakaĂłhoz 2 kilogramm cukrot,
10dekagramm fahéjat és mandulåt adnak.
đ«â€ïžA fahĂ©jat Ă©s a mandulĂĄt egyĂŒtt Ćrlik , aztĂĄn egyenletesen adjĂĄk hozzĂĄ a cukrot.
đ«â€ïž Ezen elĆzmĂ©nyekrĆl alakult ki a mostani csokolĂĄdĂ© ami valljuk be sokunk
kedvenc desszertje, forrĂł italaâŒ
đ«A csokolĂĄdĂ© finom Ă©s boldogsĂĄgot okoz, ezt mĂĄr kisgyermekkĂ©nt megtanuljukâŒ
đ«đ«Ăm vannak fontosabb, de kevĂ©sbĂ© ismert tulajdonsĂĄgai is âŒ
đ«Ma mĂĄr olyan egĂ©szsĂ©gesnek tartjĂĄk, hogy leginkĂĄbb az agy eledelekĂ©nt emlegetik.
đ«MĂ©rsĂ©kelt mennyisĂ©gƱ fekete csokolĂĄdĂ© sok szempontbĂłl elĆnyös az egĂ©szsĂ©gĂŒnkre nĂ©zve.
đ«Olyannyira, hogy a csokolĂĄdĂ©t az öregedĂ©s elleni, gyulladĂĄsgĂĄtlĂł ” szuperĂ©telnek ” tekintik, amire rendszeresen szĂŒksĂ©ge van az agynak Ă©s a testnek.
đ«A csokolĂĄdĂ© egĂ©szsĂ©gi elĆnyeit firtatĂł tanulmĂĄnyok egyre több Ășj Ă©s izgalmas felfedezĂ©ssel rukkolnak elĆ.
đ«KĂŒlönösen a hangulat Ă©s a szĂv- Ă©s vĂ©rrendszer egĂ©szsĂ©gĂ©nek fenntartĂĄsĂĄban
talĂĄltak pozitĂv hatĂĄsokat. đ«A rendszeresen fogyasztott megfelelĆ csokolĂĄdĂ© segĂt megĆrizni a szĂv- Ă©s Ă©rrendszer hatĂ©konysĂĄgĂĄt, az elme Ă©lessĂ©gĂ©t Ă©s Ă©bersĂ©gĂ©t, valamint a nyugodt hangulatot – Ărja a University Health News .
đ«A csokolĂĄdĂ© a Theobroma kakaĂłfa fermentĂĄlt, pörkölt Ă©s finomra Ćrölt magjĂĄbĂłl kĂ©szĂŒl.
đ«A „70 szĂĄzalĂ©kos” cĂmkĂ©vel ellĂĄtott csokolĂĄdĂ© a jĂł vĂĄlasztĂĄs, mert 70 szĂĄzalĂ©k Ćrölt kakaĂłt Ă©s 30 szĂĄzalĂ©k cukrot tartalmaz.
đ«đ« A csokolĂĄdĂ© legfontosabb hatĂĄsai:
đșantioxidĂĄns, gyulladĂĄsgĂĄtlĂł, gĂĄtolja a vĂ©rrögök kialakulĂĄsĂĄt,
đșfenntartja a vĂ©redĂ©nyek rugalmassĂĄgĂĄt, vĂ©di az idegsejteket,
đșcsökkenti az inzulinrezisztenciĂĄt ,
đșnöveli az agyba törtĂ©nĆ vĂ©rĂĄramlĂĄst, pozitĂvan hat a testtömeget szabĂĄlyozĂł gĂ©nekre.
đșEzeken a mechanizmusokon keresztĂŒl, a kutatĂĄsok szerint a csokolĂĄdĂ© az egĂ©szsĂ©get szolgĂĄlja.
đșKimutattĂĄk, hogy a csokolĂĄdĂ© javĂt a depressziĂłs Ă©s a szorongĂĄsos ĂĄllapoton,
elĆsegĂti a nyugalom Ă©s elĂ©gedettsĂ©g Ă©rzĂ©sĂ©t, csökkenti a fĂĄradtsĂĄgot segĂtve az agy Ă©s a szĂv-Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek kezelĂ©sĂ©t Ă©s megelĆzĂ©sĂ©t.
đ Ki-ki fogyassza kedve szerint.đ