Hasonlóan a többi nagy keresztény ünnephez, mint amilyen a húsvét vagy a karácsony, pünkösdhöz is számos népszokás, hagyomány kötődött a régi időkben
– és némelyikük ma is él.
Lássuk a legfontosabbakat!
Pünkösdi királyválasztás
A pünkösdi királyválasztás az egyik legarchaikusabb pünkösdi népszokás, ami egész Európában elterjedt.
A pünkösdi királyválasztás hagyománya a középkorban már biztosan élt, s ma is ismert a közmondás, “rövid, mint a pünkösdi királyság”.
A lóversennyel, bikahajszával vagy más ügyességi próbákkal választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott, addig a többi legény engedelmességgel tartozott neki.
A pünkösdi játékok győztesét és lovát virágokkal, szomorúfűzágakkal borították.
A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt,
Ráadásul, ha valamilyen törvényi vétséget ejtett, nem érhette testi fenyítés .
Pünkösdi királyné, pünkösdi királynéjárás
Sok helyen pünkösdi királynét választottak a kislányok közül (cucorkázás), aki díszes menet élén járta be a falut házról-házra.
A szokásnak több változata is ismert, az egyik legelterjedtebb motívum, hogy fehérbe öltöztetett, fátyollal vagy piros mintás kendővel borított királyné a kosárában rózsaszirmokat vitt (az egyik legelterjedtebb pünkösdi jelkép), amivel meghintette az ajándékozókat.
Ahol szívesen fogadták a menetet, a kíséret tagjai egy mondóka kíséretében felemelték a királynét,
Ha valahol nem fogadták a menetet szívesen, leguggoltatták a királynőt, hogy ne nőjön magasra a kender annál a háznál.
Pünkösdölés
A pünkösdölés egy énekes-táncos adománygyűjtő pünkösdi népszokás volt az Alföldön, gyakorlatilag a pünkösdi királynéjárás egyik változata.
Több változata is ismert: van, ahol a pünkösdi királyné állt a központban,
máshol a király és királyné együtt járták be a falu utcáit.
Bizonyos változataiban a résztvevők lakodalmi menetet játszottak el.
A menetet fiatalok vagy gyermekek alkották, akik énekelve, mondókázva jártak körbe.
Azokon a helyeken, ahol a pünkösdölésben közösen vettek részt a legények és a lányok, sokszor nagy táncmulatsággal zárult pünkösdvasárnap.
Pünkösdi zöldágazás
A régi időkben sok helyen pünkösdkor zöld ágakat tűztek a házakra, kerítésekre és istállókra.
Többnyire nyírfaágat, gyümölcsfaágat, leggyakrabban bodzát tűztek ki, általában a rossz szellemek, boszorkányok elűzése érdekében.
Ismert még zöldágjárás, ami az ünnephez kapcsolódó énekes-táncos gyerekjátékok gyűjtő neve.
Például a „Bújj, bújj zöld ág…” című népdalt énekelve feltartott kézzel kaput formáltak a többieknek.
A kislányok a kapun áthaladva, zöldágakkal és virágokkal a kézben járták be a falut.
